Anyák napjáról van szó.
A gyerekekről és a családról alkotott gondolataimat, véleményemet a másik blogomban szoktam leírni. Itt csak az alkotásaimat teszem közzé, most mégis kivételt teszek és írok egy gondolatsort a gyerekvállalásról.
Tegnap Tamara ezzel a verssel jött haza az oviból (meg még egy gyönyörű rajzzal is) - ez indított el e bejegyzés megírására.
És a produkció lényege, hogy Tamara teljesen így is gondolja, ahogy a versben elmondta.
Tudjátok, ezért a szeretetért érdemes bármit feladni, bármiről lemondani.
Már a harmadik várandósságomkor sok embertől megkaptam, hogy "bátrak vagyunk" vagy hogy "felelőtlenség" ennyi gyermeket vállalni. Gondolhatjátok, most milyen megjegyzéseket kapok, a negyediknél...
Senkitől nem várom el, hogy megértsen, azt viszont igen, hogy tartsa tiszteletben a mi döntésünket és fogadja el, hogy ha mi 3 vagy 4 vagy netalántán 8 gyermekkel érezzük teljesnek az életünket. Én sem kritizálom azt, aki csak egy gyerkőcöt akar vagy egyet sem - mindenki saját maga érzi, mire vágyik és mennyi picikéről tud gondoskodni.
De
Aki úgy érzi, hogy egyáltalán nem szeretne gyermeke(ke)t, azt Én úúúgy sajnálom! Abban az emberben kevés a szeretet és képtelen azt is megtöbbszörözni. A gyermekeim osztoznak ugyan a figyelmemen, de a szeretetemen nem. Minél többen vannak, annál több bennem a szeretet. Sokszorozódik. És amilyen jó szeretetet adni és gondoskodni róluk, olyan jó szeretve lenni. Mert rengeteg szeretetet adnak! Nekik tényleg ÉN VAGYOK a LEGCSODÁLATOSABB az egész világon!!! Három emberkének is ÉN vagyok a világon a legeslegfontosabb!!! És Én szeretek az anyukájuk lenni, hiszen nekem vannak a legszebb, legokosabb, legzabálnivalóbb tündérkéim az egész világon! És Én vagyok a legboldogabb anya!
Ezen a napon mindenki virágot, ajándékot visz az anyukájának és a nagymamájának.
Én mégis magamat ünneplem ezen a napon. Mert boldog vagyok. : )
Azért persze készült két alkotás a nagymamáknak az unokákról... ; )
Ez nem egy szabványméretű scrapbook oldal, hanem 50 X 50 cm-es.
Az anilinnel való festést Nórinál láttam meg (Ő segített beszerezni is). Nagyon tetszik, de még kicsit gyakorolnom kell...
Beszélgettem ma Pippivel telefonon és említettem neki, hogy gyorsan kellene készítenem egy képeslapot a Nagymamámnak, mert neki csak postázni tudom. Pont volt neki ötlete, sőt sablont is átküldött, ami alapján elkészíthetem. Így az alap Tőle van, de azért változtattam is! : )
Nagyon hamar elkészült, mert a virágokat már megcsináltam pár nappal ezelőtt DAnett nyomán. A közepe a virágokkal kihúzható, oda írtam az üzenetet a Nagymamámnak.
Hogy megtáltosodtam...
Készítettem Anyák napjára egy oldalt Csizi Anyukájának is. A kicsi lányaim ezt fogják neki adni vasárnap.
Lehet, hogy megint túlzsúfoltam kicsit? Mikor még csak a papírokat, a fotót, az ablakokat és a virágokat raktam rá, nem éreztem teljesnek. Mikor odapróbáltam az indákat, telitalálatnak éreztem. De akkor meg a sok ív és inda után az ablakok túl szögletesnek hatottak. Lágyítanom kellett 1-2 virággal. Ugye nem vittem túlzásba???
Bizonytalan vagyok, mert nekem ugyan tetszik, de lehet, hogy CSAK nekem...
Elkészült a 3. oldalam! Kíváncsi vagyok, meddig fogom számolni és számozni! Most még nagyon friss.
Tehát a mű:
Bevallom, a virágokkal elszöszmötöltem egy pár órácskát. A papírokban nincs semmi extra, csak vonalzóval téptem az oldalát és lila festékpárnával satíroztam be. Az anyák napi feliratot pedig barna festékpárnával öregítettem függőlegesen is és vízszintesen is. Pár pecsét még, aztán kész. Jaj, a feliratot kihagytam: Pippi készítette nekem. (Nemsokára lesz webáruháza, itt írok majd róla, ha megnyílt!)
Persze a virágok, szárak és levelek felragasztgatása sem volt piskóta! Azért volt nehéz, mert mindenre nekem kellett rájönnöm, mi a technikája.
Örülök, hogy készen van, nekem nagyon tetszik. JóAndi is pozitívan nyilatkozott róla. : )
Azért persze van egy hibája: a papír behullámosodott a ragasztó helyén. Legközelebb erre figyelnem kell!
Ha valakinek van észrevétele, akár jó, akár rossz, szívesen fogadom!!!
Kellemes hétvégét!
